Kolozsvári Grandpierre Miklós (1950-)
Magyar Szimbólumokat használó, figurális, kolorista festő. Grafikus és rézmetsző.
Kolozsvári Grandpierre Miklós 1950-ben született.
14 évesen már művészeti anatómiát, különféle művészeti technikákat tanul. 1975-től tagja a Fiatal Művészetek Stúdiójának. 1980-ban felvételt nyer a Rézkarcoló Művészek alkotóközösségébe, olyan neves művészek támogatásával, mint Hincz Gyula, Kass János, Würtz Ádám. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja 1982 óta.
1980 óta állít ki külföldön, utolsó kiállítása Bécs, 2014-ben.
Művészetét a szürrealizmus ihleti, témái embercentrikusak. A karakterek megformálása, az emberi belső tulajdonságok, jellemvonások éles és pontos bemutatása a koroktól és határoktól független ábrázolás üzenetét küldi a nézőnek. Témaválasztásának csak belső értékítélete szab határt.
Méteres szobrait márványból faragja. Szobraiból nemritkán mitológiai történetek köszönnek vissza.
Az ékkőfaragások kristályokból, féldrágakövekből készülnek. Nagyságuk milliméterben mérhető. A pici alakoknak csupán a körvonala létezik, belsejük egy apró lyukon keresztül lett eltávolítva. Szobrok, melyek a kristály anyagán belül virtuálisan léteznek.
Egészen különleges adottság, hogy a nehéz márványhoz szokott kéz légiesen könnyed grafikai alkotásokra képes, millimétert sem téveszt a kristályfaragásoknál.